Kedves Ügyfeleink!

Nem titok, hogy a NAV az idei évben fokozottan fogja ellenőrizni a KATÁ-s válallkozásokat illetve a tőlük számlát befogadó bármilyen adózási formát választott vállalkozásokat.

Az ok: sok esetben a KATÁ-s vállalkozó alvállalkozói tevékenysége színlelt munkaviszony, emiatt járulékelmaradást állapíthatnak meg, amely mind a KATÁ-s vállalkozónál, mind a tőle számlát befogadó vállalkozásnál fizetendőként fog jelentkezni.

Amennyiben bármelyik oldalról érinti Önöket ez a kérdés, kérem olvassák el az alábbi összefoglalót a témáról.

Üdvözlettel:   Véghné Csillag Tímea

Munkaviszony vs. KATA

Ha egy katás vállalkozó egy cégnek egy évben több mint egymillió forint nettó összeget számlázott, a számlabefogadó cégnek azt kell bizonyítania, hogy nem munkaviszonyról van szó.

A színlelt munkaviszonyra vonatkozó vélelmezést a törvény szerint úgy lehet megdönteni, ha az előírt hét feltételből legalább kettő teljesül. Részben a szerződés, illetve a valós események határozzák meg, hogy a feltételek teljesültek-e.

A törvény értelmében a munkaviszony vélelmét akkor kell megdőltnek tekinteni, ha a törvényben felsorolt hét feltétel közül legalább kettő teljesül:

· a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette (hanem közreműködőt vett igénybe – vagy erre lehetősége volt a megbízás teljesítésében);

· a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50%-át nem olyan személytől szerezte, akitől az év során 1 millió forintot meghaladó bevételt szerzett;

· az a személy, akitől a kisadózó 1 millió forintot meghaladó bevételt szerzett, nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;

· a tevékenység végzésének a helye a kisadózó birtokában áll;

· a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az a személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére, akitől a naptári év során 1 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerzett;

· a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozta meg;

· ha a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve maga a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének több mint felét olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt 36 órát meghaladó munkaviszonyban, vagy főállású vállalkozásban.

Mire készüljenek az érintettek?

Várhatóan nem az egyes vállalkozókat ellenőrzik, hanem azokat a cégeket, amelyek befogadták a katás vállalkozók számláit. Különösen azok a cégek kerülhetnek célkeresztbe, amelyek nagy számban jelentettek egymillió forint feletti összegben katás alvállalkozókat.

Ha a NAV az ellenőrzés során a katás szerződést átminősíti munkaviszonnyá, azzal senki sem jár jól, de leginkább a számlát befogadó cég izgulhat. A katás vállalkozó esetében a NAV úgy fogja tekinteni, hogy az általa (áfa nélkül) kiszámlázott összeg a bruttó bére volt, ennek terhére kell be kell fizetnie a 15% szja-t és a 18,5 százalék munkavállalói járulékot. A katás vállalkozó büntetése mindössze annyi lesz, hogy ezt a már megfizetett havi 50 ezer forint katán felül kell befizetni, azt nem lehet beszámítani.

A katás vállalkozóktól számlát befogadó cégeknek viszont sokkal rosszabb a helyzetük. Őket terheli ugyanis a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás (évtől függően legalább 19 százalék összesen) és az összes meg nem fizetett adóra eső bírság. Utóbbi a be nem fizetett adó 50 százaléka, de súlyosabb esetben, ha a NAV szándékosságot állapít meg, az adó 200 százaléka is lehet.

Vigyázz, felkészül, rajt…

Adóellenőrzésre leginkább úgy készülhetünk fel jól, ha tudjuk bizonyítani, hogy a jogviszony ténylegesen nem munkaviszony és a szerződések rendben vannak. Ha nincs szerződés, vagy az nem a valóságot tükrözi, akkor előfordulhat, hogy annak ellenére nem tudjuk bizonyítani legalább két ’megdöntési’ feltétel teljesülését, hogy azok valójában teljesülnek. Hiszen egy adóeljárásban a NAV is elsősorban az okirati bizonyítékokra támaszkodhat.

Érdemes azt is végiggondolni, hogy milyen iratokkal, bizonyítékokkal tudjuk az egyes körülmények teljesülését igazolni. Mivel a vélelem megdöntése a cég feladata, ezért ezeket az iratokat, bizonyítékokat célszerű a szerződéssel együtt rendszerezve őrizni, hogy azokat esetleges adóellenőrzéskor könnyen át lehessen adni a revizornak. Ez azért is fontos, mert az új eljárási szabályok miatt nagyon lerövidültek az ellenőrzések. Ez ugyan nagy könnyebbség a cégeknek, nem kell évekig húzódó adóellenőrzéstől tartani, de arra is sarkall, hogy rendszerezve, könnyen előkereshető módon őrizzük az iratokat.

(Forrás: Adózóna)